9.rész

'Csak álmodtam tegnap este? Vagy ez a valóság?'
Ezekkel a gondolatokkal ébredtem fel, és Harry karja, ami még mindig átkarolt, arról árulkodott, hogy ez a valóság.
Nem akartam őt felébreszteni, ezért még egy jó ideig így feküdtünk. Újra érezhettem illatát, érezhettem ölelését, és csókját. A kedvemet ma semmi sem ronthatja el.
-Jó reggelt-suttogta Harry, és arcomra nyomott egy puszit. Felkeltünk, és az ágyam végére ültünk.
-Mióta vagy fent?-kérdezte, és törölgette szemeit, majd kialudt arcával rám mosolygot. Nincs ettől csodálatosabb érzés… ha azzal ébredhetsz, akit szeretsz.
-Nem régen. De nem akartalak felébreszteni-rámosolyogtam.
-Nem gondolod, Emma, hogy ki kéne mennem mielőtt Zayn meglátna, hogy itt aludtam a te szobádban?-felállt mellőlem és elkezdte igazgatni magát.
-Nem érdekel .Mondjon bárki, bármit. Én szeretlek. És nem fogom hagyni, hogy Zayn mondja meg, hogy kivel legyek-odamentem hozzá. A derekamnál fogva átkarolt, én a nyakába csimpaszkodtam. A homlokomra nyomott egy puszit és visszaült az ágyra.
-Nem haragszol, ha egy kicsit rendbe szedem magam?-kérdeztem tőle félénken, és a tükröm felé vettem az irányt.
-Felesleges. Te mindenhogy szép vagy-kacsintott.-De ha te úgy érzed magad jól, akkor persze. Nyugodtan.
Olyan édesen mosolygott, és arcára minden rá volt írva.
Éreztem, hogy tényleg szeret.
Hajamat lefésültem és coffba kötöttem. A tükörben láttam, hogy Harry engem néz.
-Annyira szép vagy-mondta, és hátradőlt az ágyamon. Kezeit az arcára tette.
-Meg éhes is. Lemegyünk reggelizni?-felvettem még egy felsőt, mert elég hűvös idő volt. Harry kinyitotta előttem az ajtót és előre engedett. Ilyenkor lépett ki Liam is a szobájából. Elindultunk lefelé, Liam egy darabig csak állt és nézett tátott szájjal. Aztán elkezdte nyomkodni a telefonját és visszament a szobájába. Mikor leértünk csak Niall ült a nappaliba.
-Zayn és Louis hol van?-kérdezte Harry.
-Elmentek futni-válaszolta Niall és ő is elkezdte a telefonját nézegetni.
-Mit eszünk?- kérdezősködtem és elkezdtem turkálni a hűtőben.

Niall szemszöge

-Harry, gyere már velem ki egy kicsit ki az udvarra. Beszélnünk kéne-hatalmas mosollyal mondtam Harrynek, ő bólintott.
Kimentünk az ajtón és egyből a lényegre tértem.
-Mi volt este közted és Emi között? 
Láttam, hogy Harry meglepődött és elpirult. 
-Semmi nem volt. Niall kérlek, hagyj már a hülyeségekkel-förmedt rám és elindult az ajtó felé.
-Én Liamtól hallottam, hogy Emmánál aludtál-Harry visszafordult és közelebb jött.
-Nem történt semmi-gúnyos lejtést éreztem hangjában, visszafordult és bement a házba. Pedig csak egy üzenetet kaptam Liamtól amiben az állt: "Lehet, hogy megvolt neki a csaj?! :D". 
Nem tudtam, mi az igazság. De egyből tudtam,hogy mire érti.
De Harry biztos nem mondaná el az igazat, hiszen mégiscsak  Zayn testvéréről van szó.

Emma szemszöge
Nagyon kíváncsi vagyok mit mondhatott Niall Harrynek. De mégsem támadom őt le. Majd elmondja, ha akarja.
-Nem megyünk el inkább piknikezni?-jött be Harry az ajtón, becsukta és hátulról átkarolt.
-De! Ez egy nagyon jó ötlet. Menjünk.
Miután összepakoltunk mindent, elindultunk. Harry felvette napszemüvegét, én bezártam utánunk a kaput és elindultunk.
Egy dombon kötöttünk ki ahonnan egész London látszott. Nappal is csodálatos látvány volt. 

Leterítettünk egy pokrócot és elkezdtünk bohóckodni.
-Kérsz szőlőt?-mondta Harry és elővette a kosárból. Elkezdtünk szőlő szemeket dobálni egymás szájába, és véletlenül soha nem találtam el a célt.
-Na, várj csak! Most megkapod!-felállt és közelített felém. Gyorsan feltápászkodtam és elkezdtem futni.
-Ne! Harry!-ordítottam nevetve. Harry elkapott, és két kezével átkarolt a derekamnál, majd felemelt. Miután elengedett közelebb jött és megcsókolt. Annyira romantikus volt, hogy nem hittem el, hogy ez az egész velem történik. Kézen fogva visszasétáltunk a piknikhez és leültünk.
Ekkor két embert pillantottunk meg a domb aljánál. Két újságíró volt.
-Harry? Harry Sytles? –kérdezősködtek.
-Igen én vagyok az-válaszolta majd felállt. Feltehetnénk pár kérdést?
Elkezdtek kérdezősködni és elég kínosan éreztem magam.
-És ki ez a lány veled?
Harry rám nézett, nyújtotta kezét és felálltam. Átkarolt a derekamnál és megcsókolt.
-Ő itt Emma. A barátnőm.
Csak mosolyogtam és nem tudtam mit tenni. El sem hiszem, hogy tényleg elmondta. Mindenkinek. Holnap már az egész világ tudni fog róla. Nagyon boldog vagyok. 

Miután végeztek az interjúval már sötétedett. Még kiosztott pár autogrammot Harry és a riporterek elmentek.
-Szóval már hivatalosan is a barátnőd vagyok?-szemöldökömet felhúztam és mosolyogtam.
-Igen… szeretném, ha az lennél-Harry teljesen elpirult, még nem láttam őt ennyire zavarban.
-Én is szeretném... Mindennél jobban-válaszoltam, majd odahajoltam hozzá és egy puszit nyomtam az arcára. Már teljesen besötétedett, lehetett vagy fél tíz. Harry megfogta a kezem, és hanyatdőltünk a pokrócon. Néztük a csillagokat, beszélgettünk, nevettünk. Aztán felültünk és London utcáit kezdtük el fürkészni.
Harry átkarolt. Olyan volt, mint egy álom.

Fél 12 felé rájöttünk, hogy haza kéne mennünk. Összepakoltunk és hazáig sétáltunk.
Mikor bementünk Zayn állt a kanapénál és rám förmedt.
-Emma egész nap nem láttalak-átölelt és Harryre nézett.-Teljesen elveszitek egymás eszét-ránk mosolygott, és láttam, hogy már ő is úgy gondolja, hogy lehet jövője ennek a kapcsolatnak, és nem zavarja, ha együtt vagyunk.
-Aludjatok jól!-mondta és elindult a szobája felé. Harryvel még mindig ott álltunk az ajtóba. Megfogta a derekamat és a homlokomra nyomott egy puszit.
-Mi lenne, ha ma te jönnél át hozzám? –kérdezte és megfogta a kezem.
-Szivesen átmegyek Harry-elindultunk felfelé a lépcsőn és bementünk Harry szobájába. Lefeküdtünk az ágyra, még beszélgettünk körülbelül fél órát, Harry adott egy jóéjtpuszit, átkarolt, és elaludtunk.