4.fejezet~4.rész

Sziasztok!

Hát amint látjátok, új desing-t csináltam, remélem, hogy tetszik nektek.

Nagyon szépen köszönöm a több mint 17.000 látogatót! 

20.000 látogatónál egy újabb nagyon hosszú, meglepetés résszel készülök!

De itt is van a jól megérdemelt rész, köszönök mindent! 

Puszi: Dalmii.

Emma szemszöge
Amikor az eső folyamatosan megállás nélkül zuhogott, azt hittük Harryvel, hogy egész napos tervünket teszi tönkre.
Leültünk a tv elé egy nagy tál popcornnal, és betettünk egy DVD-t, azt hiszem, hogy valami horror lehetett, de elég gyenge.
Harry az ölembe feküdt és fentről dobáltam neki a szájába a kukoricát.
-Meg ne fulladj-mondtam neki nevetve, mikor felült köhögve a kanapén.
-Ezt te tetted velem. Direkt-szipogta, majd feltántorgott a kanapéról és elindult a konyha felé, sértődött arccal.
-Harry, ezért meg  ne haragudj már-mondtam neki, mire visszafordult és üldözni kezdett.

-Ha elkaplak, nem lesz jó vége-ordította nevetve miközben üldözőbe vett, én a konyhába futottam és bebújtam a konyhapult mögé. Szinte biztos voltam benne, hogy észre fog venni, de valamilyen szinten pontosan ezt akartam elérni.
-Tudom, hogy ott vagy a pult mögött-mondta halkan, majd felém futott, csípőmnél megfogott és felrakott a vállára. Össze-vissza kapálóztam amennyire csak tudtam, de keze fogságából nem lehetett kiszabadulni.
Visszavitt a kanapéra, majd leültetett és velem szembe állt, szemeit mélyen az én szemeibe fúrta, pecekig csak bámult.
-Na mit is kezdjek veled?-kérdezte nevetve, miközben közelíteni kezdett.
-Hát te tudod-mondtam, és már csak azt éreztem, ahogy ajkai az enyémet simogatják.
-Azt hiszem pontosan tudom, hogy mit szeretnék. Örökre veled lenni-mondta, majd megpusziltam és hátradőltünk a kanapén. 
Érintésébe beleremegtem, éreztem szívének dobbanásait, és ennél jobb érzést még soha nem éltem át.
Közben egyfolytában csókolóztunk, hajába túrtam, mire ő áttért a nyakamra és apró puszikat nyomott rá. 
-Szeretlek-suttogta, majd újra a számra tapasztotta ajkait.
-Én is szeretlek-válaszoltam két levegővétel között.
Harry a pólómat húzta le rólam, én a nadrágjával próbáltam ugyan ezt végrehajtani, mikor megláttam a csuklóján valamit, és egyből felültem a kanapén befüggesztve minden elkezdett dolgot.
-Valami baj van édes?-kérdezte és elég érdekesen nézett rám, miközben melltartóban ülök, ő nadrág nélkül és még csak véletlenül se próbáltam vele szemkontaktust teremteni.
-Mutasd a csuklód-mondtam neki, mire ő nagy nehezen, de megmutatta.

Elsírtam magam és nyakába borultam, mire szorosan átölelt, olyan szinten, hogy úgy éreztem, itt tényleg biztonságban vagyok.
-Mondtam már, hogy nagyon szeretlek, nem? És komolyan is gondoltam, teljesen. Itt a bizonyíték-mondta.
Csak sírtam és sírtam.
Persze az örömtől. Csuklóján egy felirat volt. "Emma, if I see you smile, I do not need more." 

Zayn szemszöge
Miután teljesen szétáztunk Hilaryvel, tovább mentünk és szerencsénkre teljesen kisütött a nap, ezért elég hamar megszáradtunk. Hilary felkötötte a haját én pedig zselé nélkül simán csak lelapítottam. Elég ritkán hordom így, de ez most vészhelyzet.
Beléptünk a szállodai szobájába, és ő leült az ágyra én pedig egy kényelmes ülőhelyet választottam.
-Zayn, nekem el kell mondanom valamit... amit egyszerűen nem tudok magamba tartani tovább-mondta Hilary, miközben az ablakához sétált és csak bámult kifelé.

-Hilary megrémítesz-mondtam, majd mellé sétáltam és átöleltem, ő azonban távolságtartó volt és rideg.
-Zayn, én...

Niall szemszöge
Alig bírtam kiverni a fejemből Rékát, de nem is próbáltam.
Hazafelé menet csak a képet nézegettem róla, amit ma készítettem.

Egyszerűen csodálatos.
Félúton úgy döntöttem, hogy inkább nem is megyek haza. Én Rékával akarok lenni.
Futni kezdtem visszafelé, majd az ablakához érve halkan kopogtam.
-Niall te meg hogy kerülsz ide?-kérdezte, miközben kinyitotta az ablakot.
-Csak látni akartalak-válaszoltam.
-De hiszen nem régen mentél el-folytatta mosolyogva.
-Tudom.
-Tudod mit Niall?-nevetett és alsó ajkát harapdálta-Nem érdekel, hogy ki mit mond.-Segíts kimászni-mondta és kezét felém nyújtotta.
Teljesen meglepődtem, aztán ablakát behúzta és futni kezdtünk.
Közben kezét gyengéden megfogtam, és vigyorogva, kéz a kézben futottunk tovább, majd egy padnál megálltunk és leültünk.
-Ez tetszett-mondta fulladozva.
Én csak egy gyengéd mosollyal válaszoltam.

Órákat beszélgettünk, vettük vattacukrot, amit közösen megettünk, aztán ittunk teát és ettünk lángost.
-Tudtam, hogy szeretsz enni, de hogy ennyire-mondta Réka nevetve, miközben visszatelepedtünk a padra.
-Réka nem otthon lenne már a helyed? Hiszen fél 11 van-kérdeztem tőle aggodalmas fejjel.
-Nyugi, apu bealudt délután. Csak nem kelt fel. De ha észrevesz se bánom. Nagyon jól érzem magam veled. Várj, csinálj rólam egy képet-mondta, majd a telefonját a kezembe nyomta.

-Kész is-mosolyogtam, és elém állt.
Teljesen közel volt hozzám és azok a bizonyos pillangók megjelentek a gyomromban.
Egyre közelebb mentem felé, jobb kezemet felemeltem és gyengéden a hajába túrtam, majd visszatértem az arcához és próbáltam közelebb húzni ajkait az én ajkaimhoz. 
-Azt hiszem...-mondta fejét elkapva- Nekem mennem kell Niall. Köszönök mindent, nagyon jól éreztem magam-felkapta a táskáját a padról és elfutott.