5.fejezet~5.rész

Réka szemszöge
A legkevésbé éreztem magam biztonságban itt, fogalmam sem volt merre, csak mentem.
Folytak a könnyek az arcomon, nagyon kezdtem fázni és egyre nehezebben vettem a levegőt. De nagyon féltem ezért muszáj voltam futni.
Megállás nélkül.
Úgy éreztem valaki követ és hogy egyáltalán nem vagyok biztonságban.
Ahogy hátra néztem már csak annyit éreztem, hogy valakinek teljes erővel nekicsapódok.
-Elnézést.-suttogtam, miközben letöröltem a könnycseppjeimet.
-Kit keresel kislány?
Nagyon ismerős volt a hang...
-Öhm semmi. Illetve senkit. Sehol. Bocsánat.
-Várj, hová mész?-kérdezte az alak a csuklómat szorítva, miközben visszarántott.
-Engedjen el.-üvöltöttem és próbáltam a kezét lefejteni a csuklómról...

Niall szemszöge
A többiekre néztem majd futni kezdtem Réka után. 
Csak futottam és futottam, alig láttam már valamit, hiszen egészen sötét volt.
Megláttam, hogy valakivel dulakodik... lépteim gyorsultak.
-Réka!
Amikor az idegen alak meghallotta, hogy közeledek, elfutott.
Réka a földre rogyott.
Odamentem hozzá és letérdeltem mellé, majd lábaimra ültem.
És átöleltem.
Sírt.
-Réka...-suttogtam.-Itt vagyok, most már nincsen semmi baj.
-Nem, nem nincsen semmi baj, tényleg.- mondta remegve, miközben megpróbált felállni.
-Mibe keveredtél?
-Niall, ha tényleg hiszel nekem, akkor csak annyit mondok, hogy nem az enyém a drog. Hinned kell nekem.-suttogta könnyes szemekkel.
-Akkor nincsen semmi baj.-mondtam, majd átöleltem és a hátára terítettem a kabátomat mivel ez az ősz nagyon hideg.
Felálltunk és elindultunk.

Mikor hazaértünk, a többiek már javában aludtak.
-Tévézzünk, vagy inkább aludnál?-kérdeztem, miközben levettem a cipőmet és a konyhában felkapcsoltam a villanyt.
Réka leült az asztalhoz és csak nézett maga elé.
-Hahó, ennyire fáradt vagy?
-Nem... csak Niall. Tényleg hiszel nekem?
-Persze, megmondtam.
-És a többiek?
-Kit érdekel, mit hisznek? Nem akarod elmondani, hogy hogyan került hozzád a drog?
-Elmondanám de nem lehet, sajnálom.
-Ahogy gondolod. Figyelj csinálok valamit inni vagy enni, menj addig keress egy filmet, meg hozz le két takarót.-mosolyogtam, mire Réka mellém lépett és egy puszit nyomott az arcomra, majd kilépett az ajtón.

Réka szemszöge
Gyorsan felmentem a Niallel közös szobánkba, majd előkotortam egy bő pólót és egy rövidnadrágot majd miután lezuhanyoztam két pokróccal a kezembe leültem a kanapéra és kerestem egy filmet. 
Végül a legizgalmasabbnak egy véres horrorfilm tűnt, de egyedül nem mertem elkezdeni.
Niall belépett két bögrével a kezében, majd letette az asztalra.

És kezdetét vette a filmnézés.
Hol tátott szájjal figyeltem az eseményeket, hol a takaró alatt rettegtem.
Miután egyre többször ásítottam, úgy döntöttem, hogy inkább felmegyek a szobába.
-Jó éjt.-mondtam, miközben a pokrócommal babráltam tovább amíg sikerült rendesen felállnom.
-Nem maradsz itt velem?-kérdezte Niall, miközben ő is felült.
-Bocsi, de a többiek tudod milyenek.
-Igaz, menj csak.-mosolygott rám.
Felálltam és a szobámba mentem, majd ledobtam magam az ágyra.

Hajnali fél kettő van, de szemeim kipattantak, mivel nagyon nagy vihar van.
Utálom a viharokat és ami a legjobban meglepett, hogy Niall nem volt mellettem.
Barátok vagyunk csak... tényleg, de úgy volt, hogy az ágy fele az övé, a másik az enyém, bármilyen tapi nélkül.
Lebotorkáltam a lépcsőn és láttam, hogy Niall még mindig nem alszik.
A telefonját nyomkodta. Lassan odalépkedtem és gondoltam megszólalok.
-Twitter?
-Huh, Réka te aztán tudod hogyan kell a szívbajt hozni az emberre.-mosolygott.
Válaszul én is csak mosolyogtam majd odamentem mellé és leültem.
-Minden rendben?-kérdezte.
-Igen, csak kicsit sok volt nekem ez a nap.-mosolyogtam rá.
-Értem.
Mikor Niall látta, hogy nagyon álmos vagyok és fázni is kezdtem felajánlotta, hogy feküdjek mellé.
-Nem tudom, hogy jó ötlet-e...
-Na gyere már.-mosolygott azzal a huncut nézéssel.
-Hát legyen.-mondtam, majd lefeküdtem mellé. Szorosan átölelt és elaludtunk.

Reggel

-HAHÓÓÓÓÓ!-ordította Harry, amire mindkettőnk egyszerre felugrott.
-Harry...-morgott Niall a szemeit törölgetve.
-Szép páros lennétek.
-Lennénk...-válaszoltam és dühösen a szobába rohantam.
Levetettem magam az ágyra és gondolkozni kezdtem.
-Bejöhetek?-kérdezte Niall résnyire nyitva az ajtót, pont annyira, hogy belásson.
-Gyere.-mondtam, majd felültem.
-Mi a baj?
-Tudtam, hogy nem jó ötlet Niall, hogy ott aludjak. Az egész ház azzal lesz ma tele, hogy egy drogos barátnőd van.
-Barátnő?
-Joggal fogják ezt hinni.
-De most ott aludtál velem, mért baj az?
-Mert ölelkezve aludtunk és egy takarón osztoztunk. Ezt a barátok nem szokták...
A beszélgetés már a vita határát súrolta.
-Tudod mit Réka? Ma elmegyünk a vidámparkba. Öltözz. 
-Mi? Miért?
-Csak!-mondta Niall, miközben elkezdett előttem öltözködni amit megint elég furcsának véltem, bár egyáltalán nem volt gond... elkalandoztam izmos testét látva, de egy másodperc alatt töröltem a fejemből a gondolatokat.
-Te így jössz?-kérdezte.
-Ja, nem.
-Akkor megyek és reggelizek te meg addig kapd össze magad.
-Oké.
Végül tíz perc alatt kész lettem. 
Felkaptam egy farmernacit, egy csőtoppot és egy fekete kabátot az időre gondolva.
A hajamat simán kiengedtem és lecammogtam a nappaliba.
-Mehetünk?-kérdezte Niall.
-Igen.-mosolyogtam, mire beültünk a kocsiba és elindultunk.

Fél óra után oda is értünk.
Kifizettük a belépőt majd bementünk a vidámparkba.
-Imádom ezt a helyet.-mosolygott Niall, majd megfogta a kezem és berángatott a körhintához.

-Mehetünk?-kérdezte, én bólintottam és felültünk.

Ezután kénytelen voltam a hintát is kipróbálni. Örök gyerek maradok.

Réka

Aztán az egész nap kajálással és hülyüléssel telt. Nagyon jól éreztem magam és ennyi finomat egy nap én még soha életemben nem ettem.

Mindenre felültünk, ahova csak lehetett aztán később jobbnak láttuk, ha indulunk. 

Hazaértünk, és Niallel a ház előtt megálltunk.
-Nagyon jól éreztem ma magam. -mosolygott.
Fogalmam sem volt, hogy miért állunk most.
Az ajtónak dőltem, Niall pedig csak bámult.
Majd felemelte jobb kezét és  hajamat a fülem mögé szorította.
Mosolyogni kezdett, majd szemeit becsukva kezdett el közelíteni ajkaim felé...