5.fejezet~4.rész

Helló mindenki!
Először is, köszönöm a több mint 30.000 látogatót fél év alatt.
Nagyon sokat jelent nekem!:)
Köszönöm a 38 feliratkozott emberkét!
Most nem írok semmit, inkább hagyom, hogy élvezzétek a részt!
Puszi:Dalmii xx

Réka szemszöge
Miután Niall még a szemkontaktusunkat is kerülte, feltápászkodtam a kanapéról és felrohantam Zayn szobájába.
Fogalmam sem volt, hogy miért teszem ezt.
-Te meg mi a jó...
-Shh... kérlek, Réka.
-Zayn te...?
-Nem, Réka nem drogozok. Csak átmenetileg.
-ÁTMENETILEG?
-Ne ordíts már Réka, kérlek.-nézett rám aggódó tekintettel, majd odarohant az ajtóhoz és becsapta. Megfogta a karomat és leültetett az ágyra, majd elém guggolt és megfogta a térdem.
-Meg kell ígérned, hogy soha, senkinek nem mondod el.
-De Zayn...
-Kérlek.
-Zayn hallgass már meg. Nem mondom el senkinek, ha többet nem csinálsz ilyet.
-Nem ígérhetek...
-De igenis, ezt meg fogod nekem most szépen ígérni, akár tetszik, akár nem.
-Értem. Jó, ígéret.
-Na ez így már oké.
-Amúgy bocsi, bunkó vagyok, meg se kínáltalak...-mondta, miközben már mindketten nevettünk.
Pár percig csak csendben ültünk egymás mellett.

-Niall ahogy rád nézet...-hozta fel a témát újból Zayn, majd kezemet arcomba temetve próbáltam jelezni, hogy inkább hagyjuk.
-Menj le Réka. És beszéljétek meg.-fejezte be és rám mosolygott.
-Te elleszel egyedül?-kérdeztem, miközben rámosolyogtam.
-Teljesen.-válaszolta széles vigyorral.
Mikor az ajtó felé indultam, eszembe jutott, hogy Zayn mégsem lesz annyira egyedül.
-Azt add ide nekem. Nálam jobb helye lesz.-mutattam a fehér porra.
A kezembe dobta, majd zsebre vágtam, és egy széles mosollyal búcsúztam tőle.
Nagy levegőt vettem és a konyhába sétáltam.

Niall szemszöge
-Mi a bajod Rékával? Meg se tud neked semmit magyarázni, esélyt se adsz rá neki.-mondta Emma, amikor én egy bögre kávéval kezembe leültem a kanapéra és a tv fekete képernyőjét kezdtem el bámulni.
Talán igaza van neki.

Réka lefelé lépkedett a lépcsőn, majd hátra néztem, pontosan rá és egy gúnyos mosollyal előrehajtottam a fejem.
-Beszélni akarok veled, Horan.-suttogta Réka a fülembe a kanapén áthajolva.
Felálltam és bementünk a fürdőszobába.
-Mi a bajod?-kérdezte Réka szemeit forgatva majd felpattant a mosógép tetejére én pedig bekulcsoltam az ajtót és nekidőltem.
-Semmi.
-Niall te csak ne legyél flegma.
-Nem vagyok flegma.
-Mond már ki, hogy mi bajod van Niall kérlek.
-Az, hogy idegen pasikkal smárolsz.
-Egy: nem én tehettem róla, kettő: és akkor?
-Féltelek.-mentem oda hozzá, majd végigsimítottam az arcán, mire ő becsukta szemeit.
-De miért aggódsz értem?-suttogta.
-Mert kedvellek.-mosolyogtam.
-Akkor szent a béke?-kérdezte szemeit felnyitva és kisujját felém nyújtotta.
-Az.-mosolyogtam és megöleltem őt.
Annyira jó volt érezni újra a közelségét és mélyen beszippantani illatát...
-Héj, srácok nem akarok tudni, hogy mit csináltok, tényleg. Nem akarok semmi megzavarni meg semmi ilyen, de úgy döntöttünk, hogy fél óra múlva elmegyünk vacsorázni valahova. Szóval ha akartok, gyertek.
-Oké.-hangzott a válasz Réka szájából, majd leszállt a mosógépről, kinyitotta az ajtót és kilibbent.

Emma szemszöge
Amíg a temetés intéztük körülbelül tízszer éreztem úgy, hogy erre képtelen vagyok.
Én nem tudom a legjobb barátnőm temetését megszervezni. Egyszerűen képtelen vagyok rá.
Kiválasztottuk a ruhát, amibe majd eltemetik, a temetés pedig holnap után lesz.

Hilary temetési ruhája

-Mi a baj szívem?-kérdezte Harry, miközben hátulról átkarolt.
-Csak elgondolkoztam, tényleg semmi. Csak megvisel ez az egész.
-Azt elhiszem. Nagyon szomorú időszak ez most nekünk.-válaszolta göndörke, miközben maga felé fordított és átölelt.
-Mikor indulunk vacsizni?
-Ha Réka meg Niall készen lesznek.
-Hol vannak?
-A fürdőbe?!
-Hogy hol?-nevettem.-És minek?-húzogattam a szemöldökömet.
-Fogalmam sincs. De ne legyél ennyire kíváncsi.-nevetett, és megcsókolt.

Liam szemszöge
Egész éjszaka sírt Danielle, egyszerűen nem tudja feldolgozni a történteket.
-Kérsz kávét?-kérdeztem tőle, miközben kimásztam az ágyból
-Az jó lenne.-bólogatott.
Imádtam Danielle lakását, minden fehér, bézs és barna színben pompázott, olyan nyugodt volt és kellemes.
Kiléptem az ajtón majd átsétáltam a konyhába és feltettem egy kávét, közben bekapcsoltam a tv-t. 
Éppen híradó ment.
"Az éjszaka megöltek egy 18 éves lányt. A One Direction tagjai próbálták megmenteni őt, kevés sikerrel. A lány lelőtték, egyből meghalt. A fiúk közül senki nem akart nyilatkozni, azonban annyit kiderítettünk, hogy az elhunyt lány közel állt hozzájuk, főleg Zayn Malikhoz. Lányok újra szabad a pálya."

Nem bírtam tovább, fogtam és kikapcsoltam a tévét.
Annyira undorító, hogy most halt meg Hilary és a riporterek azon csámcsognak, hogy újra szabad Zayn.
Gondolatmenetemet a kávéfőző hangja zavarta meg.
Kitettem két bögrét, majd öntöttem bele tejet és raktam bele cukrot végül ráöntöttem a kávét.
Megfogtam a két bögrét és fellépkedtem a szobába Danielle mellé.
-Ez jót fog tenni.-mondta mosolyra húzott szájjal.-Köszönöm édes.-majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Aludtál valamit?-kérdeztem.
-Alig. Nem bírtam lehunyni a szememet.-válaszolta Danielle, miközben belekortyolt a kávéjába.-Azon gondolkoztam... hogy nekem annyira ismerős volt az az alak. A hangja, mármint elváltoztatta de... és láttam a visszapillantó tükörbe. Nem vagyok benne biztos.
-Kire gondolsz? Ki volt az? Megkeresem és megölöm.-jól tudta, hogy csupán ironikus voltam.
-Nyugi, Liam. Ha elmondom akkor nem mondhatod el senkinek addig, amíg semmi nem biztos.
-Rendben. De mond már. Ki volt az?-kérdeztem, közben már furdalt a kíváncsiság.
-Adam...

Eleanor szemszöge
Nem akarok négy fal közé zárkózni azért, ami történt.
Úgy akarom élni az életem ahogy eddig.
Bár az biztos, hogy örökre bennem marad az az este.
Még a nappalit porszívóztam miközben Louis jött mögém és enyhén rám hozta a szívbajt.
-A szar.-kiáltottam és mikor megláttam, hogy csak Louis az, kikapcsoltam a porszívót és megcsókoltam.
-Nyugi, édes.
-A történtek után mondhatod.-grimaszoltam.
-Bocsánat.
-Ugyan.-nevettem fel.
-Mikor lesz a temetés?-kérdezte Louis és lehuppant a kanapéra. 
-Azt hiszem holnap után.válaszoltam.-Szerintem túl korai. Hiszen...
-Shh.-mutatott Louis a számra, majd újra megcsókolt.

Réka szemszöge
Összeszedtük magunkat, majd én Niall oldalán, Eleanor Louis oldalán, Emma Harry oldalán. Így indultunk el.
Zayn egyedül jött, persze próbált nem feltűnően rossz kedvet sugározni.
-És Danielle-ék?-kérdezte Emma.
-Azt mondta Liam, hogy Dan nagyon rosszul van ezért ők nem jönnek.
-Értem.-válaszolta Emma.
Egy csodálatos vendéglőbe tértünk be, hangulatosan szólt a zene, az asztalunkon egy vázában virág volt.
Nem akartam túlzottan kiöltözni ezért jónak találtam azt a ruhát, amit reggelről magamra kapkodtam.
Helyet foglaltunk, majd rendeltünk.
Csodálatos hangulatban telt az este, elfelejtettem mindent és kizártam a gondolataimból minden felesleget.

-Indulhatunk?-kérdezte Harry, miközben a számlát intézte.
Mikor felálltam, mindenki értetlenül nézett rám.
Fogalmam sem volt, hogy miért. Csak Zayn kétségbeesett szempárjával találkoztam.
Aztán rájöttem...
A zacskóban lévő összes fehér por kiszóródott a földre.
Most azt fogják hinni, hogy egy drogos senki vagyok?! 
És mehetek haza az alkoholista apámhoz, aki ver.
Erről meg hogy a francba feledkezhettem meg?
Zaynt nem árulhatom el...
-Én... én...-motyogtam, majd kifutottam az ajtón és fogalmam sem volt merre megyek.
Csak egy célom volt: minél előbb el innen...